Keresés
Kapcsolat

Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület
E-mail:
info[kukac]mlszsz.hu
Bankszámlaszám:  CIB Bank 10702332-67998621-51100005
Adószám: 18134467-1-41

Támogatónk

 

 

Partnerajánlat

 

 

Logopédiai Kiadó

Afázia -
Az Újrabeszélők Egyesülete

Démoszthenész
Démoszthenész
Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete
Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete
 
Hasznos linkek

Egyesületünkről

  

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Balog Zoltán

Miniszter Úr részére

1054 Budapest

Akadémia utca 3.

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület az ország egyetlen, csak logopédusokat tömörítő szakmai szervezete a pedagógiai szakszolgálatok átszervezését szakmai szempontból indokoltnak tartja, ám annak megvalósítása közben gyakorló logopédus kollégáinkat számos hátrány is érte. Ezek közül, közoktatási szakértőkből álló vezetőségünk, egy számunkra kiemelten fontosra szeretné felhívni az Ön figyelmét, bízván abban, hogy a tárca és a szakma közösen megtalálhatja azt a megoldást, amely továbbra is lehetővé teszi a hazai pedagógiai szakszolgálati ellátás eddig megszokott, zavartalan és színvonalas működését.

Szakmailag nem vitatható, hogy a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó logopédusok különleges szakértelmet igénylő pedagógiai munkát végeznek (15/2013. (II.26.) számú EMMI rendelet 33. §. 1. és 7. bek.), ezért nem is tudjuk szakmai kritériumok mentén értelmezni a minisztérium tájékoztatását arról, hogy 2014-ben a szakszolgálatok munkatársai automatikusan elesnek a számukra is járó pedagógus pótszabadságtól.

Ez a tény értelmezhetetlen a köznevelési intézményi rendszer keretein belül működő, szakszolgálati ellátást, gyógypedagógiai, oktatói, nevelői, fejlesztő és terápiás munkát végző, gyógypedagógus végzettségű logopédus kollégáink számára. A pótszabadság megvonása kollégáinkat hátrányosan érinti, őket negatívan diszkriminálja a köznevelés más szinterein működő, hasonló végzettségű és tevékenységet végző kollégáikhoz képest.

Érveink a pótszabadság megtartása mellett a következők:

A 15/2013. (II.26.) számú EMMI rendelet 34.§. 3. és 4. bekezdései rendelkeznek az szakszolgálati ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségéről: „Az Intézmény egész évben folyamatosan működik, a Központ vezetőjének döntése alapján júl. 1. – augusztus 21. között legfeljebb kéthetes egybefüggő nyári zárva tartás rendelhető el.”

Tudnunk kell azonban, hogy a logopédiai tevékenység zömében, a helyi ellátási igényeknek leginkább megfelelően, nem a szakszolgálatok épületeiben zajlik, hanem decentralizáltan, a nevelési-oktatási intézményekben (óvodákban, iskolákban) erre a tevékenységre kijelölt helyiségeiben valósul meg, ebből adódóan pedig alkalmazkodniuk kell a tanév mindenkori rendjéhez, a „befogadó” intézmény/intézmények működését meghatározó jogszabályokhoz.

Tapasztalataink szerint a nyári időszakban, a zömében, a tanév rendjéhez igazodó ellátási rend következtében, kevesebb igény mutatkozik a folyamatos logopédiai ellátás igénybevételére, amelyet azonban a jogszabályban előírt ellátási kötelezettségnek eleget téve, a vezető szakemberek a pedagógusok 46 napos szabadságának megtervezett, körültekintő beosztása mellett is biztosítani tudnak.

A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület vezetősége szerint a pótszabadság megvonása további szakembervesztést eredményezhet a logopédiai szakszolgálati alapellátás területén (fluktuáció a pótszabadságot megadó, nem szakszolgálati köznevelési intézményekbe), ez pedig a jelenleg is meglévő, országosan is jelentkező logopédusszakember-hiányt tovább növeli, az ellátórendszer működését pedig negatív irányba befolyásolja.

Szakmai szervezetünk – bízva az Ön eddigi értő és támogató hozzáállásában – tagsága nevében javasolja a logopédus szakma számára méltánytalan helyzet átgondolását, és a pedagógiai szakszolgálatokban folyó felelősségteljes pedagógiai munka elismeréseként, az ott dolgozó pedagógusok pótszabadságának visszaállítását.

Javaslatunk a költségvetés számára nem jelent többletkiadást, hiszen a pedagógusok pótszabadsága mindeddig megillette a szakszolgálatokban dolgozó kollégáinkat.

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérjük Önt, érveinket megismerve, tegye lehetővé, hogy a fent vázolt méltánytalan helyzet megszűnjön.

 

Budapest, 2014. január 24.  

 

 

 

Szívélyes üdvözlettel:

a Magyar Logopédusok

Szakmai Szövetsége Egyesület

tagsága és vezetősége nevében

Fehérné Kovács Zsuzsanna 

elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dr Kiss László összefoglaló válaszai

 

 

 

Utazási költségtérítés (dr. Kis László)

 

 

 

Megjelent a

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló

 

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosításáról

 

 

 
MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK
 
Rendelettervezet:
1. §      a) székhelyintézmény: […]
b) tagintézmény: […]
Szövegmódosítási javaslat:
c) telephely: a tankerület illetékességi területén, a tankerület székhelyétől eltérő helyszínen irányítási, képviseleti joggal nem rendelkező, szakmai feladatot ellátó szervezeti egység
d) feladatellátási hely: a pedagógiai szakszolgálat székhelyintézménye, tagintézménye telephelye, valamint az ezektől eltérő olyan helyszín, mely a működéshez szükséges feltételekkel rendelkezik.
Indoklás:
Különítse el, és pontosan határozza meg a rendelet a telephely és a feladatellátási hely fogalmát.
 
Rendelettervezet:
„4. § (1) […] A korai fejlesztés tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.”
Szövegmódosítási javaslat:
A korai fejlesztés tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a mozgás-, a nyelv- és beszédfejlesztés, továbbá a pszichológiai segítségnyújtás.
Indoklás:
A korai fejlesztésre szoruló gyermekek jelentős részének nyelv- és beszédfejlődési elmaradása/zavara van, ezért célszerű ennek rendeletbe emelése.
 
Rendelettervezet:
„5. § (1) […] Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.”
Szövegmódosítási javaslat:
Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, a mozgás-, a nyelv- és beszédfejlesztés, továbbá a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.”
 
Indoklás:
A korai fejlesztés központi feladata a minden típusú elmaradás/zavar esetében fennálló nyelv- és beszédfejlődés elősegítése, ezért nélkülözhetetlen a rendelet szövegéből hiányzó nyelv- és beszédfejlődés megemlítése.
 
Rendelettervezet:
„7. § d) a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi-, az érzékszervi-, az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar – megállapítása vagy kizárása”
Szövegmódosítási javaslat:
a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi-, az érzékszervi-, az értelmi fogyatékosság, beszédfogyatékosság, (a nyelv- és beszédfejlődési zavar) több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar – megállapítása vagy kizárása
Indoklás:
A „beszédfogyatékosság” szó a nemzetközi szakirodalomban ismeretlen, csupán a magyar tanügy-igazgatási dokumentumokban fordul elő 1992 óta. A fogalom szakmai (logopédiai, pszicholingvisztikai, nyelvfejlődési és más) szempontból kifogásolható. Javasoljuk a nyelv- és beszédfejlődési zavar fogalom bevezetését
 
Rendelettervezet:
10.§ (3) A mozgásszervi fogyatékosság, a látási fogyatékosság, a hallási fogyatékosság megállapítását, vagy kizárását végző szakértői bizottság feladatait a Központ által kijelölt szerv országos szintű területi ellátási kötelezettséggel látja el.
Szövegmódosítási javaslat:
10.§ (3) A mozgásszervi fogyatékosság, a látási fogyatékosság, a hallási fogyatékosság, a beszédfogyatékosság (nyelv- és beszédfejlődési zavar)megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottság feladatait a Központ által kijelölt szerv országos szintű területi ellátási kötelezettséggel látja el.
Indoklás: A beszédfogyatékosság (nyelv- és beszédfejlődési zavar) esetében is szükséges egy országos szintű ellátási körzettel rendelkező intézmény léte.
A Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság fővárosi és Pest megyei illetékességű maradjon, ezen felül módszertani és felülvizsgáló központ, de alapvetően regionális szinten
 
 
történjen a diagnosztika korai fejlesztő központokban és a megalakuló megyei szakértői bizottságokban.
 
Rendelettervezet:
25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a beszédhibák javítása, a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson.
Szövegmódosítási javaslat:
25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hang-, beszéd- és nyelvfejlődési zavar/elmaradás, valamint az olvasás, írás, helyesírás és számolás zavarának megelőzése, logopédiai diagnosztikája (szűrés, vizsgálat, tanácsadás) és korrekciója.
(2) A Fővárosi Beszédjavító Intézet, mint szakmai központi műhely és gyakorlóintézmény, fővárosi illetve országos hatáskörrel a ritkán előforduló komplex hang, nyelv- és beszédfejlődési zavarok kezelésének ellátására jogosult.
Indoklás:
(1) Fenti megfogalmazás korrekt, a tudományosság elvének, továbbá a nemzetközi és hazai logopédiai szakmai terminológiának jobban megfelelő, érthetőbb. Az eredeti tervezet szövegében szereplő ’beszédhiba’ kifejezés elavult, a ’…zavarok javítása’ kifejezés értelemzavaró. A diszlexia stb. elnevezések szűkítőek, az írott nyelv egyéb zavarait kizárják, holott szakmailag ide tartoznak.
(2) A súlyos, halmozott logopédiai kórképek kezelése, csak speciális feltételek megléte mellett valósítható meg.
 
Rendelettervezet:
„25. § (3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.”
Szövegmódosítási javaslat:
A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a három évesek előszűrését, az ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további logopédiai, pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.
Indoklás:
Az óvodába lépő vagy az óvodába nem járó, harmadik életévüket betöltött gyermekek logopédiai szűrését,  is el kell végezni a korai prevenció, intervenció érdekében.. Ezért lenne
 
indokolt a diagnosztikus tevékenységre fordítható időtartam konkrét definiálása. Erre (szűrés, vizsgálat, tanácsadás), a heti kötelező óraszámból, 2 óra meghatározását javasoljuk.
 
Rendelettervezet:
„25. § (7) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát a gyermek életkoráról függően – legalább harminc, legfeljebb hatvan percben – a logopédus határozza meg.”
Szövegmódosítási javaslat:
A logopédiai terápia minimális időkerete heti két óra, indokolt esetben intenzív terápia heti három - négy alkalom. A logopédiai foglalkozás időtartama alkalmanként negyvenöt perc (azaz egy tanóra), amely az órakeret betartása mellett, a beszéd- és nyelvi zavar típusától, s súlyosságától függően, kisebb (25-30 perces) egységekre is bontható, amelyet a logopédus, saját kompetenciáján belül határozhat meg. Indoklás:
A fejlődési és szerzett beszéd- és nyelvi zavarok sokszínűsége, valamint a gyermekek életkortól és fejlettségtől függő terhelhetősége, a rendelettervezettben megfogalmazottakhoz képest rugalmasabb terápiás foglalkozásokat (időbeli elrendezést) kíván meg.
A nevelési-oktatási intézmény működési (csengetési) rendjéhez kell igazodnia a szakszolgálati órarendnek, a logopédia foglalkozások időtartamának is.
A tanóra szerinti időtartam meghatározásával a heti kötelező óraszám teljesítésének elszámolása, ellenőrzése, számonkérése egyértelműen megvalósul.
 
Rendelettervezet:
32. § (1) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, a vezetői megbízás feltétele a) főigazgatói megbízás esetén pszichológus végzettség és szakképzettség, klinikai, neuropszichológiai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsga, továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább három éves vezetői, vagy legalább hat éves szakmai gyakorlat megléte,
Szövegmódosítási javaslat:
32. § (1) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, a vezetői megbízás feltétele
 a) főigazgatói megbízás esetén szakvizsgával rendelkező pszichológus, klinikai, neuropszichológiai végzettség és szakképzettség, vagyszakvizsgával rendelkező gyógypedagógusvégzettség és szakképzettség, neveléstudomány területén egyetemi végzettséggel. Továbbá szakmailag és szervezetileg önálló pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézményben, intézményegységben szerzett legalább öt éves vezetői gyakorlat.
 
Indoklás:
A szakszolgálati tevékenységben a gyógypedagógiai elem legalább akkor súllyal jelenik meg mint a pszichológia, ezért indokolatlannak tartjuk, hogy a vezetői megbízás lehetőségét leszűkíti.
 
Rendelettervezet:
44. § (1) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is érteni kell. Szövegmódosítási javaslat:
44. § (1) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű második alapképzettséget és tudományos fokozatot is érteni kell.
Indoklás:
Ha a szakszolgálati tevékenységet támogatja, hatékonyságát növeli a második alapdiploma, akkor az feleljen meg a szakvizsgának, mentesítse a munkavállalót a szakvizsga kötelezettsége alól.
 
 
 
Rendelettervezet:
7. melléklet a……. (…..) EMMI rendelethez 
A pedagógiai szakszolgálati feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszáma
Szövegmódosítási javaslat:
Az 1. melléklet táblázatát töröljék a rendeletből.
Indoklás:
A KIK a jelenlegi létszámokkal veszi át a szakszolgálatok szakembereit. Javasoljuk, hogy a 2013 szeptemberében induló tanév ne a táblázat adatai alapján induljon, mert a statisztikai adatok mechanikus értelmezése torzítja a valós helyzet megítélését. Ez veszélyezteti az ellátás biztonságát.
Szükségesnek tartjuk az egyeztetést a szakszolgálatokban érintett szakmai szervezetekkel. A jelenlegi számok szerint egyes területeken (Budapest) lényegesen csökkenne a logopédusok száma. Pedagógus munkakörben foglalkoztatott logopédusok száma Budapesten jelenleg 530 fő. Budapesten a beszédproblémával küzdő gyermekek ellátása a beszédfogyatékos gyermekek/tanulók rehabilitációja mellett nem valósítható meg 264 logopédussal.
A szakmai szervezetek nem értik a számítás logikáját, a szakmai szervezetekkel nem történt előzetes egyeztetés.
 
 
 
A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége egyeztetve a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete nem ért egyet a logopédiai ellátásra vonatkozó foglalkoztatottak létszámadataival, ellenzi az adatok alapján a logopédiai ellátás jövőbeli tervét.
 
 
Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület a tervezet eredeti, szakmai javaslatok figyelembe vétele nélküli, elfogadását nem támogatja.
Kéri, hogy a döntéshozók mérlegeljék a szakma által megfogalmazott szempontokat.
 
 
 
A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület elnöksége nevében:
 
 
Fehérné Kovács Zsuzsa
elnök
nyelvész-logopédus, az ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék docense
 
 
 
 
 
Budapest, 2012.december 13.

 

 
További cikkeink...