2018. március 6. -  A LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA

La journée européenne de la logopédie/l’orthophonie / The European Day of Speech and Language Therapy 

 

TISZTELT LOGOPÉDUS KOLLÉGÁK!

Ezt a napot az Európai Unió logopédusai 2004. óta ünneplik a logopédusokat tömörítő párizsi székhelyű egyesület (CPLOL, Comité Permanent de Liaison des Orthophonistes/Logopèdes de l'Union Européenne / Standing Liaison Committee of Speech and Language Therapists/Logopedists in the European) felhívásának szellemében. A közel hetvenezer európai logopédussal, 2008. óta, mi is együtt ünnepelünk, sikeres eseménysorozatokat szervezünk, hogy a logopédia világát közelebb hozzuk a nyilvánossághoz.

Ezért intézünk ebben az esztendőben is felhívást a hazai logopédusokhoz, logopédiai szakmai szervezetekhez, logopédiai ellátást végző köznevelési és egészségügyi, szociális  intézményekhez, alapítványokhoz, egyesületekhez, logopédusképzést nyújtó felsőoktatási intézményekhez, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, és nyissák ki kapuikat, mutassák meg településük lakóinak, vezetőinek, az érintettek hozzátartozóinak, az érdeklődőknek, hogy mit jelent a logopédiai tevékenység, mit tesznek a logopédusok a kommunikációs zavarok megszüntetése, enyhítése, az érintettek támogatása érdekében.

Célunk:

  • a figyelem ráirányítása a logopédus szakmában felhalmozott tudás, tapasztalat össztársadalmi hasznosságára, hogy nyilvánvalóvá váljon minél több ember – gyermek, fiatal, felnőtt, idősödő, idős, érintett, hozzátartozó, szakember vagy kívülálló érdeklődő – számára, hogy az akadálymentes kommunikáció, a személyiségünket kifejező hang, az érthető, artikulált beszéd, a kommunikációs céloknak megfelelő nyelvhasználat elsajátítható,
  • hogy megtudják, a logopédus szakember az, aki szaktudásával, terápiás tapasztalatával hozzásegíthet kommunikációs akadályozottságaink leküzdéséhez, enyhítéséhez, megszüntetéséhez, ennek köszönhetően egyéni és társadalmi érvényesülésünk esélyeihez,
  • hogy a szakma által felkínált „NYITOTT KAPUK A LOGOPÉDIÁN” program keretén belül az érdeklődők felvilágosító előadásokat hallgathassanak, érzékenyítő programokon vehessenek részt, belehallgathassanak tudományos konferenciák előadásaiba, beszéd és nyelvi játékokat tanulhassanak, intézményeket látogathassanak az ország egész területén.


Kedves Kollégák! Csatlakozzatok a kezdeményezésünkhöz! Küldjétek el tervezett programjaitokat, hogy azt az MLSZSZ honlapján népszerűsíthessük!
 

2018 (CPLOL által javasolt) központi témája az

AUGMENTATÍV és ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ
(AAK)

Az alábbi AAK-ról szóló írás eredeti, angol nyelvű változata a CPLOL honlapján olvasható.

Susan Balandin: AAK (Augmentatív és Alternatív Kommunikáció)
Inaugural Chair of Disability and InclusionDeakin University, Australia

Azoknak a gyermekeknek/felnőtteknek, akik súlyos beszéd és/vagy nyelvi zavarral küzdenek, még szembesülniük kell az ebből fakadó kommunikációs akadályaikkal is, amelyek társadalmi kirekesztettségükhöz, marginalizálódásukhoz, identitásuk elvesztéséhez is vezethetnek.

Ez a súlyos kommunikációs akadályozottság befolyásolhatja anyanyelvük létrehozását és/vagy annak megértését, korlátozhatja a másokkal való együttlétüket, közösségbe történő beilleszkedésüket.
Az „Augmentatív és Alternatív Kommunikáció” (AAK) esély az akadályozott kommunikációjú (CCN - Complex Communication Needs), a beszédfunkcióban és a szükségleteik más kommunikációs csatornán történő kifejezésükben korlátozott, illetve a felsoroltakat is nélkülöző kommunikációval élő személyek (Balandin, 2002) számára, hogy - az AAK támogatásával - közösségük résztvevő tagjává válhassanak (The Speech Pathology Association of Australia, 2012).

Mi mindnyájan alkalmazzuk az augmentatív és alternatív kommunikáció elemeit a gesztusok, a mimika és az írás használata során, ám az AAK a komplex kommunikációs szükségleteket igénylők számára a kommunikáció elsődleges módja (pl. képes kártyák, írótáblák, tárgyak, beszédgeneráló eszközök segítségének igénybevétele). A komplex kommunikációs szükséglet megjelenése előfordulhat élethosszig tartó zavarok/fogyatékosságok (pl. centrális bénulás, értelmi fogyatékosság, autizmus spektrum zavar), szerzett zavarok/betegségek (pl. motoros idegi sérülések, Parkinson kór) vagy akár átmeneti zavarok (pl. Guillain-Barre szindróma) esetén is. Minden komplex kommunikációs szükségletet igénylő ember élhet az augmentatív és alternatív kommunikáció adta lehetőségekkel, készségeitől és képességeitől függetlenül. Nincs bizonyíték arra, hogy az augmentatív és alternatív kommunikációs beavatkozások késleltetnék a beszélt nyelv megjelenését, sőt néhány esetben már bizonyított, hogy a nyelvi fejlődést támogathatja is (pl. autizmus spektrum zavarával élő személyek esetében) (Millar, Light, & Schlosser, 2006).

Az augmentatív és alternatív kommunikációs tevékenység jellemzően a logopédia (Speech and Languauge Therapy /beszéd- és nyelvterápia) kompetenciakörébe tartozik. Azonban minden „beavatkozást” multidiszciplináris módon, további segítő szakemberek és érintettek, azok hozzátartozói, terapeuták, tanárok, pszichológusok, mérnökök, bevonásával célszerű megvalósítani (Beukelman & Mirenda, 2013; Chung & Stoner, 2016). Az AAK területe a kezdetektől, az 1970-es évektől folyamatosan fejlődik, dinamikusan változik. Fontos, hogy a beszéd- és nyelvterapeuták (logopédusok) mindezt a bizonyíték alapú gyakorlati megközelítést elfogadják, és a beavatkozásaikat - céljaikat is beleértve - szigorúan ennek tükrében értékeljék. A beszéd- és nyelvterapeuták számára bizonyára nehéz feladat e gyorsan fejlődő terület kutatási és gyakorlati eredményeivel folyamatosan lépést tartani. Ezért is valószínűtlen, hogy minden beszéd- és nyelvterapeuta egyben az AAK olyan szakértője is legyen, aki a legfrissebb kutatási eredményekkel és gyakorlati megoldásokkal is tisztában van.

Mindazonáltal a logopédia szakterületére hárul a feladat, hogy minden beszéd- és nyelvterapeuta megértse az augmentatív és alternatív kommunikáció fontosságát és alapvető ismeretekkel rendelkezzen annak módszertanáról (The Speech Pathology Association of Australia, 2012). Tudnia kell azt is, mikor és milyen módon kell/lehet bevonni  a rokon szakterületek szakembereit, esetleg segítő központot a támogató folyamatba akkor, amikor egyértelművé válik, hogy az adott helyzetben nem biztosítottak az AAK sikerességének  feltételei. A kommunikáció több mint az akarat és a szükségletek kifejezése. A kommunikáció az élet szerves része, emberi jog (United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities 2006), amely minden interakcióban, játékban, információátadásban, szociális elzártságban, tanulásban, telekommunikációban, a közösségi média világában is (Light & McNaughton, 2012) jelen van.

A beszéd- és nyelvterapeutáknak fontos szerepük van abban, hogy az AAK-t igénylő személyek számára - képességeiktől függetlenül - kommunikációs igényeiknek megfelelő augmentatív és alternatív kommunikációs módok széles köre váljon elérhetővé.

(Források: lásd az eredeti angol szöveg végén.)

 

Budapest, 2018. február 15.

 

Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület